Lençóis Maranhenses-t azért választottam uticélul, mert a neten láttam egy nagyon menő videót erről a tàjèkról. Akkor és ott eldöntöttem a gép előtt ülve, hogy én ide elmegyek. Kerestem önkéntes munkát a közelben és úgy döntöttem egy darabig maradok, tanulom a nyelvet, aztán majd folytatom utam, amerre tetszik.
 |
| Terveket készítek a hostelben egy margò fa alatt |
Itt vagyok már 2 napja. 2 napja alszom. Ki sem léptem a hostel falai közül. Ma elkezdtem a munkát, ami annyit tett, hogy a tulaj örökbefogadott fia megmutatta nekem, hogy miképp készítjük elő a reggelit és mit csinálunk a hostel tisztasága érdekében. Reggel el kell menni megvenni a pékárut a közeli pékségben és ha szükséges, akkor gyümölcsöt. Aztán kávé főzés, víz forralás. Délelőtt nagyjából lezajlik a tisztulás procedúra, ami gyakorlatilag egy állandó küzdelem a homokkal és a porral a trópusoknak ezen a vidéken. Olyan, hogy nyílászáró itt van ugyan, de nem nagyon zár, csak nyílik. Nyilván jobb helyeken azért megoldják ezt a kérdést, de ebben a hostelben egy szoba 35 reál. (2600 HUF)
 |
| A lusta folyó Maranhão àllamban |
A berendezés és a matracok azért hagynak némi kívánnivalót maguk után. De ennek ellenére is a tavalyi booking értékelésük 9, ami szerintem nagy szó. A madeirai hotelben ahol szintén önkéntes voltam, 8.6 volt az értékelés, pedig sokkal jobb volt a környezet, a ház és nem kell mondanom, hogy a tisztaság is. Több mint 800 km stopp és a látottak és érzettek azért kicsit kifárasztottak és hiába a tapasztalás korábban Brazíliával, de a kultúr sokk kicsit most is elért.
 |
| Gyerekek tömködi a kàtyukat fillèreket remélve az autòsoktól |
A szegénység látványa, a tudat, hogy gyerekek miként keresik a napi betevőt, az emberek sokasága, akik a házak előtt ülnek délután 3-kor, amikor arra sétálsz. Nem az jut eszembe, hogy milyen nyugodt élet ez, hanem az, hogy nincs munka. Fiatal gyerekek lődörögnek, vagy ugyanúgy ücsörögnek a házak előtt. Amikor elsètalsz arra úgy bámulják azt a másságot ami te vagy, hogy egy pillanatra ufónak érzed magad az út szélén, akit egy repülő csészealj hagyott hátra. Halmokban áll a szemét minden fele, még a legelhagyatottabb területeken is. Ha nagyon belelovalnám magam ebbe a kérdésbe, akkor hamarosan nagyon rosszul lennék..
 |
| A lusta folyó Maranhão megyében |
ha nehéz is, de abban a pillanatban nagyon túl kell magam tenni azon, hogy mi történik itt a környezettel.. Hiába a harmadik világ béli titulus, de a fogyasztói társadalom lépfenéje a szegény országokban ugyanúgy pusztít, ha nem jobban, mind a gazdagabb országokban. A különbség csak annyi, hogy Európa bizonyos országainak jobban megvan az infrastruktúrája arra, hogy kezeljék a töménytelen vásárlás után visszamaradó szemetet. Itt nincs. Európaiként látni a koszt, érezni a bűzt és látni a nyomort szomorúvá és depresszóssá is tehet, ha nem vigyázol.
 |
| Egy helyi bank belső tere |
