Világgá mentem

Amazônia púr! Az Amazonas vize meleg. Esőben és szélben is. Érzésre olyan 30 fokos lehet (ha nem több. .) A vadon ezernyi hangot illatot és színt rejt és amikor benne vagyok úgy érzem semmi sem csodásabb mint létezni a közepén a zöld ölélésében. Mondjatok áldást ezért a csodáért és vigyázzatok a földre!

Milyen érdekes az élet, hogy miként csavarja a sztorit úgy, hogy a végén mindig megtalàlod azt, amit talán nem is kerestèl és mégis ott van. Milyen döntések sorozata juttat el arra a pontra, ahol megtalàlod a hétköznapi hőseid, akik a te story board-od írjak. Tegnap Dannie-nak, a vendèglàtòmnak születésnapja volt. Nagy volt a sürgès forgás a konyhában, az apukája salátát kèszìtett, az anyukája valamiféle halgolyòkat sütött ki. Dannie felém fordult és mondta, hogy ma van a szülinapja, lesz egy kis party és engem is szívesen làt. Gondoltam, ez remek, mert mindig érdekes látni, hogy idegen kultúrákban miként zajlik az ilyesmi. Gratulaltam neki és mondtam, hogy szívesen részt vennék. Arról nem esett szó, hogy hol lesz a buli, de én biztosra vettem, hogy itt a házban. Este mindenki vadul készülődött. Szépen felöltözve, menetre készen, party állásban. Rám nézett és kérdezte,  hogy akarok e menni. Hová? Kérdezem meglepetten. A templomba, hangzott a válasz. Feltételezem, hogy kiült az arcomra

Miután felébredtem a szakadt hostelszobában, nekiálltam új host-ot keresni. Írtam egy public trip-et a kanapészörfön, hogy last minute host-ra van szükségem, valamint írtam egy szimpatikusnak tűnő lánynak is, akit felhozott a rendszer, mint lehetséges vendéglátót. Egy fickó nagyon gyorsan válaszolt is. Írta, hogy nem idevalósi, de a családjával most itt van és ha akarok, akkor maradhatok náluk. Már majdnem le is fixáltuk a dolgot, amikor Dannie válaszolt nekem. Németül jött a válasz az angol üzenetemre. Kanapèszörf. Brazíliában németül Azt írta, hogy aggódott kicsit a kommunikáció miatt, de látja az adatlapomon, hogy beszélek németül is és egyébként is karácsony van, úgyhogy megszállhatok náluk. Őt választottam, nem is volt kérdéses. Ritkaság Brazíliában ha valaki tud németül. Angolul sem nagyon beszélnek, csak egy nagyon kis réteg. Vendéglátóm Dannie és a családja Azt mondja, egyszerűen beleszeretett a nyelvbe. Van ilyen, gondoltam magamban. Én is így vagyok a brazìliai

Alexandre Ferreira  Van az úgy is, hogy amikor már azt hiszed, hogy összejöttek a dolgok, akkor kiderül, hogy mégsem. Tegnap, szent este napján, vendéglátót kellett váltanom, mert voltak kétségeim az emberemet illetően. Némi nagyon nehézkes kommunikáció után, amiben közölte velem, hogy a kelet európai akcentusom a volt ukrán csajára emlékezteti őt, már eleve fennakadtak a szemeim. Csak úgy elhagyott, -mondta,-nem magyarazta meg..Szerinte 2 napi ismeretség után bennünk annyi a közös, hogy itt kéne maradnom életem hátralevő részében, hogy ő, az ember akit 2 napja ismerek, ne legyen magányos. Majd ő gondoskodik rólam, hangzik a mondat. "Te jó ég " hangzik a mondat az én fejemben. Amikor rád néz valaki és azt kéri tőled, hogy ne beszélj róla ( a saját anyanyelveden másokkal ) és ne mondj róla rossz dolgokat, akkor az az a helyzet, amikor le kell lépni. Ezt ő mind halálosan komolyan gondolta. Úgyhogy közöltem vele, hogy lelépek és köszönöm az eddigieket. Elfordult, leroskadt a

Azt mondják, hogy hivatalosan az Amazonas Macapá városnál éri el az óceánt, ami innen több száz kilométerre van északi irányba. A delta torkolat Belém-nél  Miután elértem Belém városát az éjszakai buszozás után, arcon csapott a hőség, ahogy kiszàlltam a hidegre fagyasztott buszból. Próbáltam valahogy internetet csiholni,  mert úgy beszéltem meg a vendéglátómmal, hogy felvesz az állomáson. Alig 30 perc várakozás után meg is jelent. Miután haza mentünk hozzá, rövid beszélgetés után kiderült, hogy picit jobban szeretem a természetet mint a várost és ő mondta, hogy vannak itt strandok is és van egy házuk a közelben az Amazonas delta mentén. Ha van kedvem elmehetünk oda 1-2 napra. Hőség volt aznap, amikor megérkeztem, szóval semmi másra nem vágytam jobban, csakhogy belevethessem magam az Amazonas deltába. Aha, mondom az Amazonas delta torkolatának vizébe. Az Amazonas folyó delta torkolatának déli partján  Végre sikerült pénzt is váltani, úgyhogy megvettem a hajó úthoz szü

Amikor kinyitottam a szemem a nap élesen körülírható korongként emelkedett ki valami gazdag zöld mögül. Megváltozott a táj. Minden zöld, amerre a szemem ellát. Még 3 óra zötykölődés az éjszakai buszon, ami nem túl kényelmes. Brazília tele van fekvő rendőrökkel és nincsenek nagyon autópályák ezen a tájékon. Borzalmasak az utak és ha nem is láttam, de éreztem csukott szemmel a zsúfolt buszon, hogy ráz szét a brazìliai valóság.  A megváltozott tájon jobb az út és minden egész más. Az elnyújtott zöld tájakon kis tavak, körülöttük elszórtan állatok legelésznek. A távolban gazdag zöld erdők és kókusz diófa mindenfele. Mintha a szemét is kevesebb lenne, vagy csak beleveszik a zöldbe. Olyan benyomást kelt a vidék, mintha jobb lenne az élet arrafelé ahol az anyaföld lélegzik. Magamra vettem szinte az összes téli motyóm ami a kezem ügyébe került, mert a buszban kb 18 fok volt. Brazíliában imádnak túlzásba vinni dolgokat. Ilyen a klíma is. Olyan nincs, hogy közép vagy ideális. Vagy

Több mint 3 hét és kb. 1000 km stoppal a hátam mögött holnap élérem az Amazonas deltát! Belém városa a cél, mert onnan indulnak a hajók felfelé az Amazonas folyón. Egészen Kolumbiáig és Peruig is fel lehet hajózni. Több ezer kilóméter elő vadon, a világ most már bizonyítottan leghosszabb folyója a föld tüdején, a föld legnagyobb egybefüggő erdősége, ami 8 ország területén fekszik, a legnagyobb faji változatosság, 22 millió ember, akiknek egy része indián őslakos, egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető állatfajok számát.. és sorolhatnánk, hogy mi mindentől olyan csodás és különleges ez a vidék.

Eduardo a tegnapi csoda. Alig 50 perc séta után kifelé Barreirinhas városából megállt mellettem az úton Eduardo, aki mit tesz Isten épp São Luìs -ba tartott. Ekkora mákot,-gondoltam magamban,-amikor kinyitotta az ajtót és mondta, hogy ő ott él. Éreztem valami "karácsonyi " örömet magamban, aztán elindultunk és már csak a végtelen hálát ezért a könnyű napért, ami adatott. Eduardo meghívott tízóraira az úton és amikor São Luìs -ba értünk, akkor a kezembe nyomott ötven realt, hogy menjek és egyek valami ebédet. Így lettem több ismét 50 reallal São Luís a francia alapítók ellenére minden kicsi részletében erőteljesen tükrözi a portugál és az afrikai kultúra érdekes és sokszor bizarrnak tűnő keveredését. Yemanja ikonikus alakja, a fekete Jézust szülő Mária, a karneváli kultúra, a reggae és a katolikus vallás itteni fura szokásainak keveredése érdekes érzetet adhat annak, aki bekeveredik a város kulturális negyedébe.  A fekete Jézust szülő, fekete Mària Yemanja,  az

Lençóis Maranhenses, a Brazìlia északi részén elhelyezkedő nemzeti park, csak azért nem számít sivatagnak, mert az esős évszakban annyi eső hullik rá, hogy a szél által, az óceán felől visszahordott homokdűnék között sokszor több méteres mélységű lagúnák is vannak. A területet kb. 1000 éves és folyamatosan alakítja a szél és az esős évszakban lehulló csapadék. A Lençóis hatalmas kiterjedésű és aki nem homokból született, az jobban teszi, ha egyedül nem ténfereg benne. A közepén van 2 oázis, ahol helyiek élnek elszigetelt körülmények között, hisz a dűnék nem biztosítanak túl nagy civilizációt. 8 órás trekking túrával lehet elérni ezt a pár családból álló közösséget. Az oázisban függőágyon éjszakázik az, aki bevállalja ezt az igencsak izgalmasnak hangzó túrát. Az étel, amit ott lehet enni többnyire hal, na és persze hal.. A következő nap az irány az óceán partja gyalog, vagy lóháton, aztán vissza a civilizáció.. Az esős évszak januárban kezdődik és júliusig tart utána szeptemberig pár hó

Ma úgy döntöttem, hogy két nap alvás után, ami kezdett már nagyon deprimáló lenni, elindulok Barreirinhas felfedezésére. Azt is eldöntöttem, hogy célokat kell kitűznöm magamnak, mert attól, majd jobban érzem magam. Terveim, csak Barreirinhas-ig voltak. Amikor ideértem kicsit belassultam, mert úgy volt, hogy majd hosszabban időzöm itt. Igazából kicsit többet vártam ettől a várostól. A nemzeti park nagyon messze van és minden fuvarnak ami odavisz megkérik az árát. Nem is beszélve arról, hogy rossz időszakot választottam ki arra, hogy lássam ezt az egyébként híres neves csodás helyet. Tombol a száraz évszak és a dűnékben nincs túl sok csapadék víz. Azt mondják némelyik dűne vízgyűjtője az esős évszakban a 3-4 méteres mélységet is elérheti. A város gyakorlatilag semmit sem kínál és nem is túl szép. Talán csak a lusta folyó partja említésre méltó.. A hostel, ahol önkéntes munkát végzek holt szezoni állapotban van. Alig lézeng itt néhány vendég jelenleg. Nyelvtanulás ide vagy oda,