Eduardo a tegnapi csoda. Alig 50 perc séta után kifelé Barreirinhas városából megállt mellettem az úton Eduardo, aki mit tesz Isten épp São Luìs -ba tartott. Ekkora mákot,-gondoltam magamban,-amikor kinyitotta az ajtót és mondta, hogy ő ott él. Éreztem valami "karácsonyi " örömet magamban, aztán elindultunk és már csak a végtelen hálát ezért a könnyű napért, ami adatott. Eduardo meghívott tízóraira az úton és amikor São Luìs -ba értünk, akkor a kezembe nyomott ötven realt, hogy menjek és egyek valami ebédet. Így lettem több ismét 50 reallal
São Luís a francia alapítók ellenére minden kicsi részletében erőteljesen tükrözi a portugál és az afrikai kultúra érdekes és sokszor bizarrnak tűnő keveredését. Yemanja ikonikus alakja, a fekete Jézust szülő Mária, a karneváli kultúra, a reggae és a katolikus vallás itteni fura szokásainak keveredése érdekes érzetet adhat annak, aki bekeveredik a város kulturális negyedébe.
 |
| A fekete Jézust szülő, fekete Mària |
 |
| Yemanja, az óceán istennőjének ikonikus alakja |
Mindezeket megtalalhatja egy épületen belül, a helyi múzeumban. A portugál azulejo, azaz csempeműveszet erőteljesen jelen van és tulajdonképpen ez határozza meg a város arculatát. Az óceán parti utak mentén 20 méterenként kókusz vizet áruló figurák várják az éppen arra kóborló vagy kocogó embereket. Turistákat nem nagyon látni.
Legalábbis európai turistákat nem látok. Az árak nagyon magasak. Egy étteremben dupla annyit fizetsz mint otthon. (Közép kategòria) A kézműves dolgoknak is nagyon megkérik az árát. Folyton arra gondolok, ha mindenki annyira nehezen él itt, ami látható, akkor mégis hogy működik ez az egész dolog. Ami először megragadja az ember figyelmét az nem az, hogy a város milyen szép, hanem az, hogy milyen szép lehetne, ha nem lenne a sok szemét, ami elarasztja az utcákat. Az épületek, amik nagy valószínűség szerint még 100 évet sem fognak megélni omladoznak a málló vakolat alatt.
 |
| São Luís |
Akinek szerencséje van az még láthatja, aztán majd az idő megeszi őket, mert itt nem nagyon látom a műemlék védelem nyomait.. nyilván erre nincs pénz. De az omladozó épületek és a szemét ellenére is átjön ennek a valaha volt francia, kolóniális, egymilliós városnak a bája..
