Natal, Rio Grande do Norte, Brazìlia

Amikor landolt a gép, a sofőr ott várt a terminál kijàratànàl a nevemmel, ami egy kis táblán a kezében dìszeleg. Renato leszervezte nekem. Tisztára mint a filmekben. A nomád lèt után bele a menőbe, a tutiba. Késő van. Amikor begurul az autó a ház elé a portás kèrdezi kihez jöttem. Brazíliában lakòközössèg van, ami ház alatti mélygarázst, ház függő, de hiper exkluzív váró helyiséget, néhány házban medencét és edzőtermet is jelent, meg portást, amit mind fedez a közös költség című fejezet. Nyilván nem annyi, mint otthon és háza válogatja, mert vannak jobb és kevéssé jobb kvalitàsokkal rendelkező lakòèpületek. Amiben most vagyok ez egy egészen jó környéken lévő, egészen jó ház. Tavaly amikor a portugál caminot jártam, az utakon összefutottam 2 tüneményes pasival, akik brazilok és Natalbòl származik mindkettő. Mindjárt nagyon jóban lettem velük és aztán a camino után is tartottuk a kapcsolatot. Egyikük még azt is felajànlotta, ha erre járok, akkor maradhatok az óceán parti lakásában. Hát eljött a pillanat. Néha kiadja a lakását, mert egyébként jelenleg Lisszabonban él a családjával és írt nekem, hogy benèzte az időpontot, úgyhogy a barátjánàl maradok majd addig, amíg ki nem ürül a lakás. Őt is ismerem, együtt bringàztak a caminon. Az út mentén álltak és valami sütit ettek mézzel, mikor arra gyalogoltunk a hősègben a lengyel lánnyal, akivel szintén az úton akadtam össze. Sergio a vendéglátóm végtelenül kedves. Építési vállalkozó, aki bmw -vel jár. Brazíliában nem túl mindennapi ez a látvány. Amikor megérkeztem, már aludt, úgyhogy Carmen, a szintén a lakásban elő hàzinèni fogadott és látott el mindenfèle jóval. A lakás hatalmas. Van meleg víz a zuhanyzòban és a víz nem locsog a wc-re. A matrac nagyon jó, senki nem horkol, nem fagyok szét, a ruháim ki vannak mosva és forrò-t táncolunk a konyhàn. Quinoa van ebédre, hal, saláta. Lindt és 85%-os belga csoki van az asztalon. Most mit mondjak?...  A csöves lètből hirtelen a mennyország személyesen a házigazdàm. Nem mondom, hogy nem kellett. Mindenki őrülten kedves. Ma, Sérgio csalàdjànàl voltunk ebédre. A bmw bőrülèsekkel beàllt a dupla garázsba. Ahogy beléptem a lakásba a nyitott konyhából is lehetett látni mennyire hatalmas. Drága kőburkolat a falakon, utazàsokbòl származó szuvenìrek a falon a világ minden részéről. Még szegeny Diana is ott lòg, Isten nyugosztalja. Exkluzív bútorok, üveg burkolat mindenfele. Hatalmas kert fűvel és medencével, ami körül ülőgarnitùra és jakuzzi. Mellette pedig kosárlabda pálya és egy hatalmas ház alatti rész biliárd asztallal és amerikai konyhával. Amikor a család megèrkezik az asztal körül egy pszichológiàt hallgató nő, egy bankban dolgozó közgazdász, egy aneszteziológus orvos, egy hotel igazgató és egy cég tulaj ül. Hatalmas kerek asztalon eszünk, ami tömör fa és aminek forog a közepe és arra van pakolva a sok jóság. Ha kell valami csak megpörgetem és előttem van. Az asztalon van bor és különféle whisky, hal, sült kacsa és avokádós garnèla saláta. Az emberek egy része az asztal körül angolul is beszél. Csak ülök itt és érezem, hogy mennyire más így az élet Brazíliában. Csak ülök itt és az elmúlt pár hónap tapasztalàsai után hirtelen megèrzem a körülöttük tátongó hatalmas nagy társadalmi szakadèkokat, amiktől Brazília olyan nagyon szèlsősèges. Hirtelen megèrzem a különféle èletminősègek  adta lehetőségeket és lehetetlensègeket. A könnyűt és a nehezet, a feketét és a fehèret. A fent és a lent ellentètèt. A szegény és a gazdag anyagi fogalmát...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Iguazú-vízesés

Dona Carmelinha

A project és egy másik állam, amiből szinte semmit sem láttam még